Metagenomikai módszerekre alapozott oltóanyagok kifejlesztése policiklusos aromás szénhidrogének in-situ bioremediációjára, új on-line monitoring rendszer támogatásával.

Projekt azonosító: 1.3.1-VKE-2017-00013
Web: cleanpah.org

Projekt szakmai összefoglalója:
A policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) (pl. antracén, fenantrén, benzopirén) füstgázokban, kőolajfinomítók, olajvezetékek környékén, erdők égésekor kerülhetnek a talajba. Lassan lebomló, rezisztens anyagok, amelyek egy része rákkeltő hatású. A hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozások csak az 5 mg/kg PAH koncentrációig vállalják a talaj biodegredációs kezelését, a felett veszélyes hulladékként lerakják. Az egész világon intenzíven kutatják a PAH szennyezett talajok regenerálásának új módszereit, főként célzott mikrobiológiai lebontással próbálják a PAH szennyeződést a talajból eltávolítani. Jelen projektben két ipari résztvevő és két nagy budapesti egyetem egyesíti interdiszciplináris erőforrásait arra, hogy világviszonylatban is új, piacképes, talaj-remediációs módszert dolgozzon ki a PAH szennyeződések kezelésére. A projektben résztvevő vegyészek, molekuláris biológusok, mikrobiológusok, bioinformatikusok, matematikusok egy új, metagenomikai, mikrobiológiai és enzimológiai megközelítést dolgoznak ki. A PAH-szennyezett talajokban a természetben előforduló mikrorganizmusok DNS-ének szekvenálásával tanulmányozzák az ott élő mikrorganizmusok együtteseit (metagenomikai megközelítés), és a mikrorganizmusokban jelenlevő fontos PAH-bontó enzimeket. A projekt innovatív magja az az észrevétel, hogy az egyes baktériumok azonosítása nélkül is leírhatjuk és előállíthatjuk a baktériumokban jelen levő, PAH lebontó enzimeket. Ezután az így talált, új PAH-lebontó enzimek és a PAH-lebontó mikrorganizmusok (oltóanyagok) hibrid alkalmazásával olyan PAH-szennyezett talajokat is lehetséges lesz majd in-situ remediálni, amelyekre ez eddig reménytelen volt. Az új oltóanyagok talajbeli funkciójának követésére kvantitatív technológiát dolgozunk ki. A kifejlesztett új technológia globálisan értékesíthető lesz. A projekt további jelentős eredménye a kifejlesztett technológiák komplex értékelése, ökológiai lábnyomának meghatározása a futamidő végén.

Oltókultúra kifejlesztése, léptéknövelt prototípuselőállítása és tesztelése különböző rövid szénláncú szénhidrogének kármentesítésére

Zöld Ipari Innováció program
Pályázati azonosító: HU09-0046-A2-2013
Web: Project honlap

Projektgazda:  Fermentia Mikrobiológiai Kft
Projekt partner: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi kar, Mikrobiológiai Tanszék
Donor partner: Dynea AS. Korlátolt Felelősségű Társaság

Projekt összefoglaló:
Az illékony halogénezett rövid szénláncú szénhidrogének a XX. század iparának egyik legsúlyosabb környezeti terhei. A különböző rövid szénláncú vegyületek (triklóretén, vinil-klorid, stb.) a leggyakoribb talajvíz szennyezők közé tartoznak, amelyek a talajvíz szintje alá szivároghatnak, veszélyeztetve az ivóvízbázisokat. A rendkívül mérgező és akár évtizedeken át tartó szennyezések kezelésének leggazdaságosabb módja a szennyezőanyagok helyben, mikroorganizmusokkal történő lebontásával valósítható meg. 2013-ban a Fermentia Kft., az ELTE Mikrobiológiai Tanszék és a Dynea Hungary Kft. konzorciumot hozott létre, hogy az évtizedes tapasztalatokat felhasználva, különböző szénhidrogénekkel szennyezett területek kármentesítésre alkalmazható anaerob mikrobiális oltókultúrát, és az annak létrehozásához szükséges technológiai hátteret kifejlessze. A létrejött kutatócsoport az oltókultúra előállításához perklóreténnel és triklóreténnel szennyezett területekről mikroba közösségeket izolált. A terület-specifikus közösséget egyedi ökoszisztéma szelekciós (mikrokozmosz) kísérletek alkalmazásával szelektálta és dúsította. A hatékony deklorináló közösségekből félüzemi körülmények között, anaerob fermentációval történt a 100 liternyi biológiai hatóanyag előállítása. Ezen speciális oltókultúra összetétele lehetővé teszi, hogy a rövidszénláncú különböző szénhidrogének eténig, mint ártalmatlan végtermékig biodegradálódjanak. A projekt alatt kidolgozott és azóta továbbfejlesztett oltókultúra, valamint a kijuttatási eljárás piacra kerülésével a végső cél a szennyezések mértékének csökkentése, a környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű talajok, illetve vízbázisok védelme.

Emlékeztető tábla: